Molière

Molière (eredeti nevén Jean-Baptiste Poquelin) 1622. január 15-én született és 1673. február 17-én, 51 évesen hunyt el. Drámaíró, rendező és színész is volt egyszerre, a modern komédia megteremtője.
Apja egy párizsi kárpitos volt, édesanyja korán meghalt. A polgárgyerek Poquelin a város nagyhírű kollégiumába (College de Clermont) került, ahol a tudományok és filozófia mellett latinul is megtanult.

1643-ban szerelmével, Madeleine Béjart-tal és annak két testvérével L'Illustre Théâtre (Híres Színház) néven megalapították első színtársulatukat, mely azonban 1645-ben csődbe ment. Poquelin ekkortól vette fel a Molière nevet, mely egy kis dél-franciaországi falu neve volt. A csődbe ment társulat tartozásai miatt Molière az adósok börtönébe került, ahonnan csak egy derék útépító mester kölcsöne mentette ki.

Ezt követően Madeleine-nel együtt vándorszínésznek álltak, és tizennégy éven keresztül a Párizs környéki falvakat járták.
Molière 1658-ban érkezett Párizsba, és a Louvre (ekkor színházként működő) épületében némi sikerrel játszotta Corneille tragédiáját, A szerelmes doktor (Nicomede) című komédiát.

1659. november 18-án színházukban, a Petit-Bourbon-ban mutatták be Molière első átütő sikernek számító darabját, a Kényeskedőket. (Les Précieuses ridicules)

1664-ben Versailles-ban bemutatták a Tartuffe-öt (Tartuffe, ou l’Imposteur), melyet óriási felháborodás követett. A darab cselekménye röviden:  A jómódú Orgon meg van győződve arról, hogy vendége, Tartuffe, egy mélyen vallásos, ennélfogva kiváló ember – a valóságban azonban Tartuffe képmutató és álszent. Orgont, mint a ház urát, arra ösztökéli, hogy családja tagjait hatalma alatt tartsa, így aztán Orgonon keresztül könnyű lesz uralkodni felettük. Mire Tartuffe igazi természete kiderül és Orgon rádöbben tévedésére, Tartuffe-nek törvényes kontrolja van a család anyagi javai felett. Az utolsó pillanatban a király közbelép, és Tartuffe-öt börtönbe csukják.
A tartuffe szó a francia – és még sok más – nyelvben ma is használatos; azt az ember jelöli, aki csak színleli az erkölcsiséget, de főképpen a vallásos erényeket.

Molière már beteg volt, és jóval kevesebbet írt, mint korábban. A közönség nem fogadta tetszéssel Dandin György, vagy a becsapott férj (George Dandin, ou le Mari confondu) című darabját, A fösvény (L'Avare) azonban hatalmas sikert aratott.

1671-ben meghalt Madeleine Béjart, és Molière-t mind a veszteség, mind saját betegsége egyre jobban legyengítette.

Molière életének talán legismertebb momentuma az az utolsó pillanat, amikor a Képzelt beteg (Le Malade imaginaire) előadása közben a színpadon összeesett, majd néhány órával később saját otthonában meghalt.
Az utolsó kenetet nem vehette magához, mert két pap is visszautasította a hívását, a halál pedig már a harmadik megérkezése előtt elérte.
Mivel a kor szokása szerint színészeket nem temethettek megszentelt földbe, csak özvegye, Armande közbenjárására, XIV. Lajos külön engedélyével, éjszaka búcsúztathatták el. (Földi maradványait 1792-ben a Pantheonba, majd 1817-ben a Père Lachaise temetőbe helyezték át.)

Ha kíváncsi vagy Molière néhány művére, egy párat megismerhetsz most azonnal.

Tartuffe (olvasható)  A fösvény (olvasható) A képzelt beteg (nézhető) Kényeskedők (nézhető)